Végső soron saját őssejtjeink állapota határozza meg hogy betegek, vagy egészségesek vagyunk A túlsúly csak esztétikai probléma? A Hirosimában és Nagaszakiban történt atomrobbantás egészségkárosító hatásából következő átlagos élettartam csökkenés a túlélők között kisebb, mint az az átlagos élettartam csökkenés, amelyet a túlsúly okozhat. (Atomrobbanás túlélői átlagosan 4 hónapot vesztenek el az életükből, ezekből nagyobb sugárdózist kapók átlagosan 2-6évvel élnek rövidebb életet.) A felnőttkori túlsúly 7 évvel rövidítheti meg az emberi életet. (A dohányzáshoz hasonlóan.) Biológiailag az ősi gyűjtögető, vadászó életmódhoz alkalmazkodtunk. Genetikai állományunk az óta lénygében nem változott. Ebben az időszakban a szív és érrendszer betegségei még nem voltak jellemzőek. Genetikailag a paleolitikus kor tagjai vagyunk, de társadalmi értelemben a 21. sz.-ban élünk. Magasan feldolgozott ételeket fogyasztunk, ülő életmódot folytatunk. A halászó, vadászó, gyűjtögető emberek soványak voltak, napi 7-15 km-et tettek meg az élelemszerzés érdekében. Ebben az időszakban, az élelemszerzés, azaz az energia leadás szorosan összefüggött az élelem elfogyasztásával, az energia felvétellel, bevitellel. Ez a kapcsolat a későbbiekben mindinkább fellazult. A szántó vető életmód után jelentek meg az első civilizációs betegségek: csontritkulás, atheroszklerózis, elhízás, kettestípusú cukorbetegség. Kedveljük a kalóriában gazdag ételeket: ami a paleolitikus korban a túlélést segítette elő, korunkban tömegpusztításhoz vezet. Vadászó halászó őseink mindenevők voltak, ezért a vegetáriánus étrend sem ideális, hiszen az gyakran lehetővé teszi a feldolgozott szénhidrátok fogyasztását: cukor, fehérliszt. A túlsúly az energia bevitel és energia leadás egyensúlytalanságát jelzi. Túl sok energiát fogyasztunk és túl keveset adunk le. Tápanyagokban szegény, magas kalóriatartalmú ételek fogyasztása mellet testmozgásban szegény életmódot folytatunk. Étrendünk gyulladáskeltő, a zsigeri zsírok felhalmozódásához vezet. A zsigeri zsírok olyan anyagokat választanak ki, amelyek krónikus, alacsony dózisú gyulladást idéznek elő a szervezetben. A gyulladás keltő étrend tipikusan magas kalóriatartalmú, alacsony tápanyagtartalmú: finomított lisztből készült és finomított cukrot tartalmazó ételeket is tartalmaz. Ez az étrend étkezés utáni cukorszint kiugrást okoz. Cukorral, fruktózzal édesített üdítők különösen elősegítik a túlsúly kialakulását: oka ennek az, hogy a felmérések szerint a folyékony szénhidrát, ill. jelentős energia bevitel után a szilárd szénhidrát fogyasztás nem csökken. Étkezési szokások is elősegítik az elhízást. A derékbőséget, a zsigeri zsírok mennyiségét növelik, és a csontsűrűséget csökkentik. Különösen veszélyes a fruktóz, mivel másképp történik a lebomlása, mint a többi cukorfajtának. Emiatt a fruktózzal édesített italok és ételek a máj elzsírosodását okozhatják, elősegítik a trigliceridek képződését (máj végzi), elősegítik a húgysav, a köszvény képződését és a zsigeri zsírok felhalmozódását. Fontos megjegyezni, hogy a fruktóz káros hatásai csak a mesterségesen fruktózzal édesített élelmiszerekre vonatkoznak. A gyümölcsökben található fruktóz valószínűleg sok más növényi anyag egyidejű bevitele miatt nem vezet hasonló káros folyamatokhoz. Az Amerikai Rákszövetség 2006 –ban a fruktózzal mesterségesen édesített élelmiszereket rákkeltőnek minősítette. Az egészséges étrendet nevezhetjük gyulladás gátló étrendnek is. A gyulladás gátló étrend magas rosttartalmú, minimálisan feldolgozott: pl. dió, mogyoró, mandula, ecet, zöldségek, teljes őrlésű ételek. Ez az étrend csökkenti az evés utáni cukorszint kiugrást és a zsigeri zsírokat. Zsigeri zsírok a legkárosabbak (szemben a bőr alatti zsírszövetekkel, amelyek már nem képesek elraktározni a zsírt), mivel gyulladáskeltő anyagokat termelnek. A krónikus, alacsony fokú gyulladás számos súlyos szövődményhez vezet. Nem a testsúly káros önmagában, hanem a testsúly eloszlás. A zsigeri zsírokat a derékbőséggel és nem az un. testtömeg indexel, lehet mérni. Pl. cca. 18%- a nyugati népességnek megfelelő testsúlyú, a testtömeg index (kg/m) alapján, de nagy mennyiségű zsigeri zsírokkal rendelkezik (máj, szív, hasnyálmirigy körüli és az izomszövetekben található zsír). A népesség cca. 20%-a túlsúlyos a testtömeg index alapján, de egészséges, mivel kismennyiségű zsigeri zsírral rendelkezik. A zsigeri zsírok gyulladáskeltő anyagokat bocsátanak ki magukból: gyakoribb a pszoriasis, ízületi gyulladás, bélgyulladás, atherosclerózis, cukorbetegség. A derékbőség, ill. a zsigeri zsírok jelenléte megbízhatóbb előrejelzője a stroke nak és a cukorbetegségnek, mint a testtömeg index. A krónikus gyulladás rákkeltő hatású is: fennállása esetén gyakoribb a mellrák, bélrák, májrák, prosztatarák. A máj elzsírosodása az első jele lehet a problémák megjelenésének, amely később májgyulladáshoz, májzsugorhoz majd májrákhoz is vezethet. A nyugati népesség 20-30%- a szenvedhet nem alkohol hatására keletkezett májzsírosodásban. Csendes gyilkosnak is nevezik, még az immunrendszer reakciókészségét is csökkenti. Az anyagcserezavar problémák, ill. a túlsúly elősegítheti számos más, szövődményes betegség megjelenését. Gyakoribb a krónikus vesebetegség, terméketlenség, epekő, alvászavarok, köszvény, depresszió, gyermekeknél koncentrációzavarok, hiperaktivitás. Magas kalóriatartalmú és könnyen emészthető étrend után anyagcserezavar léphet fel: az étkezés utáni cukorszint, megnő, kiugrik, a trigliceridek és a vérnyomás is megemelkedik: étkezés után a gyulladásos folyamatok felerősödnek, amelyek szívkoszorúér betegséghez, szívinfarktushoz és stroke-hoz vezethetnek. Az atheroszklerózis, érelmeszesedés étkezés utáni jelenség, jóval a cukorbetegség nyílt megjelenése előtt. A szívinfarktus és stroke, agyérgörcs rizikója már jóval a nyílt cukorbetegség megjelenése előtt megnövekszik. A terheléses cukorszint megbízhatóbb előrejelzője a stroke nak és a cukorbetegségnek, mint az éhgyomri cukorszint. Nagyon sokan veszélyben vannak, akik nem is tudnak róla! Mi a megoldás: Testsúlycsökkenés? A testsúlycsökkenéssel nem mindig érhetőek el a test összetételének kedvező változásai. Fontosabb a zsigeri zsírokat mérő derékbőség csökkentése, akár testsúlycsökkenés nélkül is. A testtömeg elrendezése és nem a testsúly jelzi előre a halálozási arányokat. Azoknál a „túlsúlyos” embereknél, akiknek a derékbősége megfelelő, nem tapasztalható magasabb halálozási arány. Kettestípusú cukorbetegség esetén a derékbőség az életkor mellett a legjelentősebb stroke –ot előrejelző rizikófaktor. A rizikófaktorok életmód változtatással, testsúlycsökkenés nélkül is csökkenthetők. Pl. testmozgás, egészséges diéta. Számos cukorbetegségre alkalmazott gyógyszer súlynövekedést eredményez, de a halálozási arányokat javítja! Cukorbetegség nélkül a terheléses cukorszint megbízható előrejelzője a szívinfarktusnak és a stroke-nak. Érdekes, hogy a terheléses cukorszint cukorbetegség esetén megbízhatóbb előrejelzője a szívinfarktusnak, mint az éhgyomri cukorszint. Hosszabb szoptatás csökkenti az elhízást, a zsigeri zsírokat, vérnyomást a cukorbetegség későbbi kialakulásának valószínűségét. Az étcsokoládé (alacsony cukor és zsírtartalommal) vérnyomáscsökkentő és koleszterincsökkentő hatású. (Napi 10g hosszútávon, napi 100g rövidtávon.) Összehasonlítható hatása a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekével. Csökkenti a szív és érrendszer betegségeit és az ebből fakadó halálozási arányokat, valamint az éhgyomri és terheléses cukorszintet. Érdemes az ülő foglalatosságot gyakran megszakítani, mivel csökkentheti a derékbőséget és a terheléses cukorszintet. Fontos a rendszeres étkezés, megfelelő mennyiségű alvás (7-8h): a túl hosszú alvás is anyagcserezavar problémákat okozhat. A tudományos összegző elemzések alapján a mesterséges vitaminok és keverékeik nem alkalmasak a szív és érrendszer betegségeinek megelőzésére. A gyógygombák és speciális gyógynövények hozzájárulhatnak a túlsúly okozta egészségügyi katasztrófa enyhítésében: javíthatják az inzulin érzékenységet és ezzel csökkenthetik a szervezet inzulin szükségletét. Ez azért fontos, mert a magas inzulinszint rákkeltő hatású. (Pl. inzulint adagoló cukorbetegeknél évi 20%-al növekszik a bélrák valószínűsége.) Gyógygombák az agy regenerációs képességét is elősegítik: a cukorbetegség és a túlsúly az agyat is károsítja. A trigliceridek agykárosító hatása sem elhanyagolható. A fogyás lehet káros, esetleg végzetes, a további testsúlygyarapodás megakadályozása, ill. a testsúly megtartása mérsékelt és kiegyensúlyozott diétával sokszor célravezetőbb: A súlycsökkenés önmagában nem mindig hosszabbítja meg az életet, sőt, bizonyos körülmények között, akár káros is lehet. A fogyókúra alatt bevitt tápanyagok is fontosak. Fogyókúra és testsúly csökkenés akár a halálozási arányokat is növelheti. Egy speciális szénhidrátokban szegény és fehérjében, zsírokban gazdag diéta állatkísérletekben atheroszkleózist idézett elő és csökkentette az érfalakat kijavító őssejtek (EPC) mennyiségét és minőségét. A szervezetben gyulladást idézett elő, amely függetlenül a koleszterinszinttől szívbetegséghez vezethet. Fontos a szervezetet folyamatosan javító, karbantartó őssejtek mennyisége és minősége a vérkeringésben! A vérkeringésben embrionális sejtek tulajdonságával bíró sejtek is megtalálhatók. A vérkeringésben, a csontvelő által termelt őssejtek mennyiségétől és minőségétől is függ számos betegség megelőzése, ill. kialakulása. A magas életkor, vérnyomás, koleszterinszint, cukorszint, az inzulin érzékenység csökkenése, a túlsúly, krónikus gyulladás (CRP) és a dohányzás, egyszóval a szív és érrendszer betegségeinek rizikófaktorai csökkentik a szív és érrendszert regeneráló őssejtek (EPC) mennyiségét és károsítják azok működőképességét. Alzheimer kór, migrén, krónikus obstruktív tüdőbetegség, reumás arthritis, veseelégtelenség, obstruktív alvászavarok együtt járnak az érrendszert karbantartó őssejtek károsodásával és azok számának csökkenésével. Ezzel magyarázható, hogy ezeknél a betegségeknél gyakoriak a szív és érrendszer súlyos károsodásai, hiszen az érrendszert regeneráló egészséges őssejtek (EPC) nem állnak rendelkezésre. Az érrendszer őssejtjei (EPC) regenerálják az érrendszert, gátolják az atheroszklerózist. A rizikófaktorok önmagukban is elősegítik az atheroszklerózist és a szív és érrendszer betegségeit valamint károsítják az őssejteket. Felborítják a károsodás és regeneráció egyensúlyát. A kutatók becslése szerint az érrendszer őssejt terápiája nagyobb mértékben megnöveli az élettartamot (cca. 6 év), mintha a rákbetegség teljesen megszűnne (cca.3 év). Ez nem feltétlenül valósítható meg egyszerűen őssejtek befecskendezésével a szervezetbe, mivel a betegségek, a szív és érrendszer rizikófaktorai, ill. a sejtek környezete befolyásolják a befecskendezett sejtek viselkedését. A sejt környezetet kell először megváltoztatni annak érdekében, hogy az őssejtek megfelelően el tudják végezni munkájukat. Ha a sejtkörnyezetet eredményesen megváltoztatjuk és a szervezet saját őssejtjeinek funkcióit javítjuk, akkor a szervezet saját őssejtjei a vérkeringésben, amelyeknek egy része az embrionális őssejtek tulajdonságával is rendelkezik, alkalmasak az érrendszer hibáinak kijavítására. Nőknél a szívinfarktus átlagosan 20 évvel később jelentkezik, mint férfiaknál. A cukorbetegségben nem szenvedők körében cca. fele annyi nő hal meg a szív és érrendszer betegségeiben, mint férfi. Azonban a cukorbetegségben szenvedők körében nők előnye a férfiakkal szemben megszűnik. Ennek a jelenségnek talán legfontosabb magyarázata, hogy az érrendszert regeneráló őssejt szám és funkciók (EPC) a termékeny nőknél magasabbak, mint hasonló korú férfiaknál. Az ösztrogén őssejt aktiváló hatása keresendő a jelenség mögött. A cukorbetegség és a jelentős túlsúly viszont megszünteti ezt az előnyt, hiszen ezek az őssejt szám és minőség jelentős csökkenéséhez vezetnek. A nők előnye a szív és érrendszer betegségei vonatkozásában relatív: tízszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy nő szívbetegségben hal meg, mint annak, hogy emlőrákban. Azonban a nők ezt a rizikót nem érzékelik, valószínűleg az emlőrák előfordulásától sokkal jobban tartanak. A cukorbetegség nem csak az őssejt számot (48%-al) és minőséget csökkenti, hanem képes az őssejtek egy részét a szervezet ellen fordítani. Ebben az esetben az őssejtek nem regenerálnak, hanem kárt okoznak. A retina károsodása és a vakság cukorbetegség esetén arra vezethető vissza, hogy túlzott és abnormális érrendszer alakul ki a retinában. Az őssejteket a cukorbetegség károsítja és az abnormális őssejtek ahelyett, hogy a károkat megfelelően kijavítanák súlyos, akár vaksághoz vezető károsodásokat okoznak. Emellett a magas cukorszint krónikus gyulladáshoz vezet, az őssejtek tulajdonságai megváltoznak, gyulladáskeltőkké válnak és a szervezet ellen fordulnak, nem javítanak, hanem rombolnak, beépülnek az érfalba és további gyulladást keltenek. A fentiek érzékeltetik, hogy az egészséges őssejt működés helyreállítása elsődleges fontosságú. Nem csak hozzájárulnak a betegségek megelőzéséhez, hanem a már megbetegedett embereknél is elősegítik a gyógyulást. Az érrendszer őssejtjeinek (EPC) számából következtetni lehet az szív és érrendszer betegségeiben történő elhalálozás valószínűségére. Ezeknek az őssejteknek a csökkenése előrejelzi az atheroszklerózis kialakulását. Stroke esetén a magas őssejt (EPC) szám előrejelzi, hogy kisebb maradandó neurológiai károkra lehet számítani. Alacsony őssejt szám esetén a szívinfarktus és stroke rizikója négyszereséresére növekszik. Mivel a szervezet őssejtjei képesek érrendszerünk hibáit kijavítani elsődleges fontosságú azok minőségének javítása és mennyiségének fokozása. Számos gyógygomba, gyógynövény és flavonoid kivonat alkalmas őssejtjeink minőségének javítására és a szív és érrendszer rizikófaktorainak csökkentésére, valamint a fogyást elősegítő étrend és életmód hatékonyságának növelésére, különösen a zsigeri zsírok csökkentésére.