Vezetői szinten kevéssé jellemző az emóció vagy intuíció alapján hozott döntés, legalábbis ezt vallják magukról az érintettek. Inkább racionális érvek alapján hoznak döntéseket, közel háromnegyedük gondolkodik így – derült ki a DEVISE Hungary és az RSM DTM Hungary által készített kutatásból. Ennek ellentmond az, hogy a menedzserek 90 százaléka a kikéri a munkatársai véleményét, és csak 54 százalékuk dönt az objektív adatok alapján – mondta Dara Péter, a DEVISE vezetője a közelmúltban, a kutatást bemutató Döntéshozók Fóruma konferencián. Az érzelmi intelligencia szerepe a vezetésben igen fontos – derült ki a rendezvényen.

A legjobb vezetők közös vonása, hogy az átlagosnál magasabb az érzelmi intelligenciájuk. E nélkül a legképzettebb, legokosabb, legötletesebb emberből sem válhat jó vezető. Az érzelmi intelligencia összetevői - önismeret, önuralom, motiváció, empátia és szociális készség - idegenül hangzanak az üzleti világban. Az érzelmi intelligencia nem csupán annyit jelent, hogy leküzdjük a mérgünket vagy kijövünk az emberekkel. Sokkal inkább azt jelenti, hogy elég jól ismerjük saját magunk és mások érzelemvilágát ahhoz, hogy a vállalat céljainak megvalósítására késztessük az embereket. A szerző megvilágítja, hogyan fedezhetők fel ezek a tulajdonságok a potenciális vezetőkben, miért vezetnek számszerűsíthető üzleti eredményhez, és hogyan fejleszthetők – írta Daniel Goleman, az érzelmi intelligencia (EQ) „atyja” 1999-ben a Harvard Business Review lapjain.

Mi az az érzelmi intelligencia?

Daniel Goleman professzor határozta meg az érzelmi intelligenciát. Magas az EQ-ja valakinek, ha tudatában van a saját érzéseinek, és ezeket kezelni is tudja, képes motiválni saját magát, észreveszi és átérzi mások érzéseit, illetve képes irányítani az emberi kapcsolatait.

A professzor nem kevesebbet állít, mint hogy az igazán sikeres embereknek az IQ-ja, hanem az EQ-ja a kimagasló. Kiemelkedően magas IQ-val lehet valakiből kiváló elemző vagy kontroller, míg ha ezekhez magas érzelmi intelligencia is társul, akkor sikeres pénzügyi igazgató is lehet. Persze az IQ sem lehet alacsony, de míg az egyén sikerességét az IQ csak 20 százalékban határozza meg, addig 80 százalék elsősorban az érzelmi részen áll vagy bukik – ám persze múlik az adott társadalmi és gazdasági tényezőkön is. Gondoljunk bele, hogy az érettségi találkozók milyen meglepő, hogy a kitűnő osztályelső diáktárs nem csinált karriert, míg az erős közepes „osztály bohócából” cégvezér vagy sikeres vállalkozó lett – hívta fel a figyelmet Herczku Mónika karrier-tanácsadó.

Az érzelmi intelligencia fejleszthető, különösen gyerekkorban. Felnőttként is tudunk fejlődni, ha tudatosan odafigyelünk a kollégáinkra, beleéljük magunkat a többiek helyzetébe. Egyre fontosabbá válik az alkalmazkodó képesség is ahhoz a kultúrához, amelyben éppen dolgozunk. Mások például az elvárások egy európai vagy egy amerikai, esetleg egy ázsiai cégnél. Törekedni kell a közös hang megtalálására és az emberi kapcsolatok hatékony menedzselésére.

A pillecukor teszt

Az EQ definiálásánál általában a pillecukor tesztet hozza példának Goleman. A kísérletet először a hatvanas években végezték az Amerika Egyesült Államokban, a Stanford Egyetemen. A lényege az, hogy 4 éves gyerekeket leültettek és eléjük tettek egy gusztusos pillecukorkát. A kísérlet vezetője azt mondta, hogy most van egy kis elintéznivalója a másik szobában. „A cukorka a tietek, akkor eszitek meg, amikor akarjátok. Megehetik most is, de ha megvárjátok, míg visszaérek, akkor kaptok még egy cukorkát.” És kiment a szobából. A gyerekek különbözőképpen reagáltak; volt, aki azonnal befalta a cukorkát, volt, aki inkább becsukta a szemét, hogy ne is lássa a csábító édességet, volt, aki felállt az asztaltól és idegesen sétálni kezdett. Amikor a pszichológus visszajött a szobába, a cukrukat meghagyó gyerekek megkapták a második édességet is – mesélt a karrier-tanácsadó a tesztről.

Sikeresebbek lettek a munkában az önuralmat tanúsító gyerekek

Másfél évtizeddel később megnézték, hogyan alakult a gyerekek élete és nagyon érdekes összefüggést fedeztek fel. Azoknál a gyerekeknél, akik képesek voltak kivárni a pszichológus visszatértét és a végén két cukorkát kaptak, erősebben jelen voltak azok a készségek, melyek ahhoz szükségesek, hogy az iskolában vagy az életben sikeresek legyenek. Nagyobb volt a kitartásuk, önuralmuk, masszívabb az önbizalmuk, magasabb volt a frusztrációtűrésük is. Felnőttként kiegyensúlyozottabbá váltak, szociális kompetenciáik erősebbek voltak, az élet nehézségeivel jobban megbirkóztak – az iskolában és a munkában is nagyobb sikereket könyvelhettek el.

Akik viszont azonnal megették az első cukorkájukat, más jellemezte: a pillanatnyi örömökért és szórakozásért szívesen feláldozták a hosszú távú céljaikat. Például amikor egy nagydolgozatra kellett volna tanulniuk, inkább elvonultak a kedvenc sorozatukat nézni. Az ő EQ-juk alacsonyabb volt, ami azt vonta maga után, hogy felnőtt korukban kevésbé tudták gondolataikat szavakba önteni, kevésbé tudtak a fontos dolgokra összpontosítani, rosszabbul tűrték a stresszt.

Ezek a személyiségjegyek annyira mélyen gyökereznek, hogy felnőtt életünkben is ugyanezeket visszük tovább, a munkában és a magánéletben egyaránt. Nézzük például azt a menedzsert, aki szívesen ad tanácsot, szeret az emberei között sétálgatni, beszélgetni, szeret a középpontban lenni, mindenről tudni és mindenre azonnal megoldást kínálni. Nos, ő az az ember, aki nehezen vehető rá arra, hogy vonuljon el a saját szobájába és állítsa össze a következő évi költségtervezetet vagy a részlegének hosszú távú stratégiáját.

Herczku Mónika úgy véli: fontos, hogy mindig szemünk előtt lebegjen a célunk és a pillanatnyilag fontosnak tűnő, halaszthatatlan feladataink ne hátráltassanak abban, hogy lépésről lépésre haladjunk kitűzött céljaink megvalósítása felé. „Azt szokták mondani, mindenkinek megvan a maga pillecukra. Azaz vannak olyan pillanatnyi örömök, fontosnak hitt feladatok, melyek miatt feláldozzuk stratégiai, hosszú távú céljainkat, feladatainkat. Önnek mi a pillecukra?” – tette fel a költői kérdést a tanácsadó.
 

- Profession.hu