Az élet egyik forrása a napfény. Mi az az életfeltétel, ami nélkül a legrövidebb ideig bírjuk? A levegő, aztán a víz, az alvás és a táplálék. Napfény nélkül talán tovább bírjuk. Mit okozhat a napfény hiánya? Az északi országokban rövid ideig van nyár, ezért kialakulhat a D-vitaminhiány, aminek következménye lehet a depresszió.

Fontos, hogy a napfényt jól használjuk. Ámbár napfény nélkül amúgy sincs élet. Hiszen nemcsak a fény, a meleg forrása, hanem olyan energiaforrás is, ami például a növények klorofilljában található energiát adja. Ezért zöld a növények színe, ebben tárolja a növény a napfényből érkező energiát.

Amikor az állatok és az emberek megeszik a növényeket, akkor ez az az energia, ami zsír, fehérje, szénhidrát formájában a szervezetünk alkotóelemeivé is válnak. Amikor az ételt megemésztjük, felszabadul az energia. Ez adja a mi erőnket a napi tevékenységhez, a gondolkodáshoz, a különböző szerveink működéséhez, a mozgáshoz.

De ez sokkal több. A napfény több, mint energiaforrás, hiszen az egészséget és az életet adja a számunkra. Az emberi testre fontos hatással van. Naponta 15 perc napfürdőzés elegendő, hogy a szükséges mennyiségű D-vitamin termelődjön a szervezetünkben. A D-vitaminnak ez az egyetlen forrása. Elég, ha az arcbőrünket és a kézfejünket éri a napfény. Amikor túl sokat napozunk, szervezetünk a bőrpírral jelzi ezt. A fejfájás már komoly napszúrás jele lehet. De a bőrpír már károsodást jelent. Fokozatosan kell kezdeni a napozást.

Mitől függ az egyéni érzékenységünk? Gondoljunk a különböző éghajlati viszonyok között élő népekre. A szőke, kék szemű, fehér bőrű emberek sokkal érzékenyebbek. Ők északon élnek, ahol kevesebb a napfény. A bőrük nem alkalmazkodott annyira a napfényhez, mint másoké. Minél délebbre megyünk, annál kevésbé érzékenyek az emberek a napfényre, ezt mutatja az is, hogy egyre sötétebb színű az emberek bőre.

Van egy olyan dolog, ami mindenki számára kellemetlen információ lehet. A bőrrák. Ha jön a nyár, már nem örülünk annyira a napfénynek, mert eszünkbe jut a bőrrák lehetősége.

Kik azok, akiket igazából a bőrrák veszélye fenyeget? Azok, akik olyan ételeket fogyasztanak, amik hajlamossá teszik őket. Visszatérünk az első törvényhez, a táplálkozáshoz. Vagyis mi magunk tesszük hajlamossá magunkat a bőrrákra. A kulcs az az étel, amit megeszünk. Azt tanultuk, hogy azok vagyunk, amit megeszünk. Az elfogyasztott táplálékból épülnek fel a sejtjeink.

Vannak, akik bőrrákban szenvednek, mások akármeddig napfényen lehetnek. Egy kísérletről számolok be, amit egerekkel végeztek.

Az egerek egy csoportját finomítatlan, tehát New Start-ételekkel etették. Nagy erejű ultraibolya sugárzásnak tették ki őket. Sokkal nagyobb erejű volt ez, mint a normális napfény. A cél a bőrrák előidézése volt az egereken. Csakhogy, akármilyen erős volt ez a sugárzás, nem alakult ki bőrrák, nem indult meg ez a rákos folyamat.

Ezek után megváltoztatták az étrendjüket. Az alaptáplálékhoz hozzáadtak finomított növényi olajat. Azonnal elindult a bőrrák kialakulása! Miért? Testünk minden sejtjét sejthártya veszi körül. Ezt zsírmolekulák alkotják, amelyek kettős réteget hoznak létre, ez maga a sejthártya. Abból vagyunk, amit megeszünk. Amikor olajosmagvakat, dióféléket eszünk, a zsírmennyiséggel együtt A- és E-vitamin is jut a szervezetünkbe. Ezek az ételek védővitaminokat is tartalmaznak. Amikor ezeket beépíti a szervezetünk a sejthártyába, ott vannak ezek a vitaminok is, amik az érkező napfény ellen remekül védenek. Az A- és E-vitamin nagyon fontos szerepet játszik ebben a védekezésben.

Amikor ezt finomított olaj formájában kapja a szervezetünk, abban már nincs vitamin! Ilyen módon, amikor ezek a zsírmolekulák beépülnek a sejthártyába, nincs jelen a védelem. Amikor erős sugárzás éri bőrünket, nem tud a szervezetünk védekezni ellene. Ilyenkor keletkeznek a szabad gyökök, és elindul a láncreakció. Rongálódnak a sejtek, s megindul a rákos elváltozás.

Ezért fontos, hogy a szükséges zsírmennyiséget természetes forrásokból szerezzük be. Egy minden finomított olajtól mentes étrenden levő személy teljes védelmet élvez a bőrrákkal szemben.

Nem a napfénnyel van tehát a baj, hanem ismét csak azzal, amit megeszünk.

Az immunrendszerünkre fontos hatása van a napfénynek.

A napfény fertőtlenít. Régen az emberek kitették a frissen mosott ruhát a napra. Az ágyneműt szintén napfénnyel frissítették. Lehet, hogy tudták a napfény sterilizálási titkát?

Amikor valaki beteg, nem szabad sötétben maradnia, hanem jó levegőn, napfényen kell lennie. Sokan attól félnek, hogy fakftja a bútorok kárpitját, de az egészségünk sokkal értékesebb, mint a kárpit.

Azonkívül serkenti a fehérvérsejtek képződését. Beszéltünk arról, hogy a fehérvérsejtek az immunrendszerünk katonái. Termelődésük a kulcsa az immunrendszerünk hibátlan működésének.

Mi ellen véd a napfény? Baktériumos, vírusos fertőzések ellen, és a rákkal szemben is védőhatása van. A megfelelő étrenden a napfény energiát ad. Nem kell félnünk a bőrráktól, mert a napfény erősíti az immunrendszert. Méghozzá a rák ellen is.

Ha seb van rajtunk, vagy fáj a torkunk, akármilyen hihetetlen, ha napfény éri a szánkat, akkor segítjük a gyógyulásunkat. A sejt gyorsabban gyógyul a napfény hatására. Ezt akkor érjük el, ha megfelelő módon táplálkozunk.

Ez a kicsi „tabletta" stabilizálja a vérnyomást. Olcsó, nincs mellékhatása, bárki hozzáférhet, egyetlen feltétele van, hogy ha süt a nap, ki kell mennünk a napra.

Egyensúlyban tartja a kálciumszintet. Ahol nem süt eleget a nap, köny-nyen előfordulhat az angolkór. A kalcium beépülését és a kálciumszint egyensúlyban tartását segíti elő a napfény. Rendben tartja a hormonháztartást.

Növeli a szívből kiáramló vér mennyiségét. A vér oxigénszállító kapacitását, vagyis a vérkeringést. Ellenállóvá tesz a fertőzésekkel szemben. Nagyobb tűrőképességet biztosít a stresszel szemben. Az emésztési folyamatok hatékonyabbak a napfény révén. Az izmok feszességét javítja. D-vitamin termelődik általa.

Energiát ad, a teljesítőképességet és az izomerőt növeli.

A vércukorszintet, a vér koleszterinszintjét, a nyugalmi pulzus értékét csökkenti, így sokkal kisebb az infarktusveszély, mert erősebb a szív. A vastagbélrák kialakulásának esélye is csökken. A testsúly csökkentésében is segít a napfény, hiszen az anyagcsere-folyamatok gyorsabban zajlanak, mert javul az emésztés. A csontritkulás veszélye is kisebb lesz.

Tehát érdemes a napi programunkba iktatni negyedórás napfürdőzést.

A szabad levegőn végzett, negyven perces testmozgás alatt élvezhetjük a napfényt is.