A Földfelszín 75 %-át víz borítja. Az ember szervezetének 75 %-a szintén víz. A víz az élet fenntartója a Földgolyón és bennünk is. A szervezetünkben a vízkészlet 10-15 %-ának elvesztése betegségeket eredményez. A sejtek mőködése bizonyos mennyiségő víz mellett lehetséges egészségesen. A vízhiány akkor lép fel, ha nem jut be elég víz itallal, étellel, vagy ha valaki sok sót fogyaszt, mert a só vizet köt meg. A drasztikus vízvesztés ritka és nagyon komoly problémákat okoz. A folyamatos vízhiány viszont általános, sokféle kellemetlenséget eredményez, hosszú távon pedig krónikus betegségeket. 

Az ember vízleadása folyamatos, a bőrön át, a légzéssel, valamint a vizelettel és széklettel 2-3 liter víz távozik naponta. Sómentes étrenddel és sok gyümölcs fogyasztásával ez lecsökken kb. 1-1,5 literre. Mivel az emberi test 75%-a víz, emiatt a tökéletes táplálék az, amelynek a 75 %-a víz. A nyers állapotban lévő zöldségek, gyümölcsök 75-80-90 %-a víz. A többi táplálék sűrűbb ennél. Az ételek víztartalmuknál fogva két csoportba sorolhatóak: A magas folyadéktartalmúak (nyers gyümölcs, zöldség és a sőrített táplálékok. A második csoportba az eleve alacsony folyadéktartalmú ételek tartoznak és azok, melyek a konyhai elkészítés során veszítettek vizet (Hőkezelés hatására, fonnyadás, állás közben minden alapanyag veszít a víztartalmából!) 

A természetben élő emlősök magas víztartalmú ételeket fogyasztanak (nyersen), emiatt egészségük messze felülmúlja az emberét. A magas átlagéletkorú népek, pl. a hunzák étrendjében 80 % felett van a magas folyadéktartalmú ételek aránya. Náluk a száz éves életkor sem ritka.

Az étrendünket olyan irányba kéne alakítani, hogy a 70-75%-a magas folyadéktartalmú legyen, a 25-30%-a sűrített táplálék. Aki hasonlóképpen táplálkozik, ritkán szomjas. A gyakori szomjúság jelzés: vagy kevés vizet visz be a szervezetébe az ember, vagy túl sok sót.

 Nagyon fontos tisztázni, hogy a folyadékbevitel nem egyenlő a vízbevitellel. A szomjúságérzetet meg lehet szüntetni szénsavas, cukros üdítőkkel, fekete teával, kávéval stb., de ezzel becsapjuk a saját szervezetünket, mert nem jut hasznos vízhez (sőt, még ráadásul víz vonódik el)..

A rossz ivási gyakorlat a helytelen szoktatás következménye. A kisgyerek, amikor szomjas, sok esetben cukros vizet kap, így tönkremegy az ösztön, és nem érzi magát szomjasnak, amikor vízhiánya van. A cukros vizet vagy a tejet a szervezet táplálékként értelmezi, így vízhiány esetén sok esetben éhségérzet lép fel. Ha valaki sűrűn éhes, érdemes evés helyett egy pohár vizet fogyasztania. A természetes szomjúságérzet visszaállítására a rendszeres gyümölcs-, zöldség- és vízfogyasztás alkalmas..

A természetgyógyászat álláspontja szerint az utolsó életszakaszban nem szabadna csökkennie a víztartalomnak! Akadnak olyan orvosok, pl. Dr. Batmangelidj, aki szerint a nem fertőző krónikus betegségeket a szervezet szomjúságjelzésének kell tekintenünk.

A sejten belüli és a sejten kívüli térben lévő víz aránya optimális esetben a sejten belüli tér javára mutat többletet. Ha ez az arány felborul, betegség lép fel.

A víz a szervezetben számtalan feladatot lát el. Az alább felsoroltak ebből adnak ízelítőt:

1. A víz a hordozóközege minden tápanyaggal kapcsolatos folyamatnak. Pl. az emésztőnedvek több, mint 80 %-a víz.

2. A vitaminok, nyomelemek szállítása a szervezetben a víz segítségével történik. Vízhiány esetén a vitaminkapszula tartalma sem tud hasznosulni.

3. Az anyagcseretermékeket (húgysav, ammónia) összegyűjti, feloldja, elszállítja a vesékhez, a tüdőhöz, a bőrhöz, a belekhez stb.

4. A méregtelenítő szervek kiválasztó mőködéséhez is víz kell. Ha ennek mennyisége nem elegendő, a mérgek ott rakódnak le.

5. A sejten belüli folyamatok is vizet igényelnek.

6. A víz számos helyen kenőanyagként mőködik, biztosítja, hogy a szervek egymás számára puhák és simák legyenek (pl. izületi folyadék).

7. Főként a párologtatás révén a víz az állandó hőmérséklet szabályozásának legfontosabb eleme.

8. A szervezet felhasználja a víz kémiai tulajdonságait különféle anyagcsere folyamatoknál (például a víz a sejt falán való átáramlásából szállítható energiát termel).

9. „Ragasztóanyagként" a sejtek kötéseinél is szerepe van.

10. Az enzimek, a szervezet fő katalizátorai vizes közegben működnek. Vízhiány esetén, sűrűbb közegben a hatékonyságuk csökken.

11. Információtárolásban is részt vesz. Az immunitás egyik fontos eleme a memória, emlékezés a korábbi betolakodókra. Ebben a folyamatban a víznek nagy szerepet tulajdonítanak. 

A betegségeknek sok oka van. A vízhiány az egyik gyakori és sajnos elhanyagolt ok.

Vízhiány, vagyis dehidratáció esetén a szervezet a létfontosságú szerveket védi, és elvonja a vizet a kevésbé fontos szervektől. Emiatt lokális vízhiány lép fel, és azon a területen fájdalom, kóros folyamatok jelentkeznek. 

A vízhiány bizonyítottan közrejátszik az alábbi betegségeknél:

- emésztőrendszeri betegségek, fájdalmak (gyomorfájás, hasfájás, székrekedés, vastagbélgyulladás);

- ízületi fájdalmak, reuma, köszvény stb.;

- hátfájás, derékfájás, lumbágószerű fájdalmak;

- vese- és májbetegségek;

- fejfájás bizonyos típusai, akár migrén is;

- szívbetegségek, szívtájéki fájdalom;

A daganatos betegségek esetében kutatás alatt van azok vízhiánnyal való kapcsolata, ami biztos, hogy a rákos sejtek víztartalma eltér a normálistól. Összefüggést találtak még a krónikus fáradékonyság, a memória-, a koncentrációs és az alvászavarok, a gyakori szédülés, ájulás, a cukorbetegség és a vízhiány között. 

Az előbb felsorolt betegségeknél sok esetben elég lenne félóránként, óránként inni, hogy javulás következzen be. Az emésztőrendszert érintő betegségeknél egy 3000 emberre kiterjedő vizsgálat igazolta, hogy a problémájuk megszűnt több folyadék bevitelétől.

A nyálkahártya 98 %-a víz. A gyomrot borító nyálkahártya védelem a gyomorsav ellen. Feladata a sav közömbösítése, erre a célra a gyomorfal sejtjei nátrium-hidrogénkarbonátot választanak ki. 

A védőpajzs állapota a bevitt vízmennyiségtől függ. Az elfogyasztott víz kb. fél óra múlva megjelenik a gyomorfalban. Emiatt érdemes étkezés előtt fél órával folyadékot bevinni, 2-3 dl víz, frissen facsart gyümölcslé vagy gyümölcs formájában. Vízhiány esetén a nyálkahártya sérül, a gyomorsav egyre mélyebb rétegeket mar ki a gyomorfalból, gyomorfekély, gyomorfájás, gyulladásos folyamatok lépnek fel. 

Az alacsony víztartalmú ételek lassabban haladnak végig az emésztőrendszeren. Ez rendszeres székrekedéshez vezethet, ami hosszú távon vastagbélgyulladást, később vastagbélrákot eredményezhet. 

A székrekedés megelőzéséhez ajánlott a rostfogyasztás, amely, ha nem természetes formában lévő magas folyadéktartalmú ételekből származik, vízfogyasztás nélkül nem elegendő. A széklet rendezésére az ajurvédikus orvoslás egy pohár meleg vizet ajánl reggelente. A rendszeres hányinger, a reflux betegség és a bulímia ellen is kiváló gyógyszer a megfelelő mennyiségő folyadékbevitel.

A bulímia esetén felfokozódik a helytelen reakció: a szomjúságérzetre evéssel reagálás. Ez a jelenség túlsúlyosoknál is megfigyelhető. Sőt, minél nagyobb a vízhiány, annál gyakrabban és többet esznek. 

Az ízületek kenőanyaga az ízületi folyadék, mely a csontok könnyebb elmozdulását segíti egymás mellett. Az ízületi porc is magas folyadéktartalmú. Vízhiány esetén nő a súrlódásos károsodás, az ízületi kopás. A csigolyák közötti porckorongok vízhiányos állapota hátfájást eredményez. A felsőtest súlyának 75 %-át a porckorongokban lévő víz tartja meg. A rendszeres és változatos mozgás vákuumot hoz létre a porcok közötti térben, és víz pumpálódik oda.

A migrén és a rendszeres fejfájás utalhat az agysejtek vízhiányos állapotára. A sok sóbevitel vízhiányt eredményez, és a magas vérnyomás egyik fő oka. 

A magas koleszterinszintet is érinti a vízháztartás zavara, mivel a koleszterin szabályozza a sejt falának vízáteresztő képességét. Vízhiány esetén nő a sejt falában a koleszterin, hogy megakadályozza a további vízvesztést. A koleszterintöbblet gyártása és felhalmozódása természetes védekezés a sejt vízhiányos állapota ellen. A magas koleszterintartalmú ételek fogyasztása vízhiánnyal társulva fokozza a koleszterin lerakódását az érfalakban. 

A vízhiány következtében nő a hisztamin-szint a vérben, ami beindítja az allergiás reakciókat. A hörgők görcsös összehúzódása asztma esetén egyfajta védekezés, így az ember kevesebb vizet veszít el. A többletfehérje-bevitel mellett, mely az allergiás megbetegedések egyik oka, a vízhiány is elősegíti a betegség kialakulását és fennmaradását. 

Vízhiány esetén stressz okozta folyamatok indulnak be, nő az adrenalinszint, a víz a fontos szervekhez áramlik, erősebb lesz a párologtatás, izzadás lép fel, gyorsul a légzés és vele a vízvesztés, amelyek tovább növelik a vízhiányt. Az adrenalinszint növekedésével csökken a T-limfociták száma, csökken az immunvédekezés, így a vízhiány közvetve a fertőzésre való hajlamot növeli. 

A víz elősegíti az agyféltekék közti összhangot, és fontos az idegrendszer helyes mőködéséhez. A koncentrációs képesség csökkenése és a tanulási problémák részben megoldhatók a rendszeres vízfogyasztással.

porcok 50-60%                                           tüdő 80%

máj 70%                                                     vér 90%

nyirok 95%                                                izmok 75%

lép 75%                                                      agy 80%

Vízbevitelre a legideálisabb a forrásvíz, a szűrt víz, a lágy víz, az alacsony ásványi-anyag tartalmú szénsavmentes ásványvíz és a desztillált víz, ha hozzá van szoktatva a szervezet.

(Méregtelenítő kúraként végezhető néhány hetes, úgynevezett desztillált-víz-kúra is, amely nagyon erős tisztító hatással bír. )  

A napi folyadékfogyasztás elosztása a nyers gyümölcs- és zöldségfogyasztás mellett a legoptimálisabb: éhgyomorra 2,5 dl víz langyosan, a délelőtt folyamán 2-szer 2,5 dl víz, ebéd előtt 30 perccel 2,5 dl víz, délután 2-szer 2,5 dl víz, vacsora előtt 30 perccel 2,5 dl víz. Egyszerőbben nyomon követhető a napi fogyasztás, ha másfél-két literes tele üveget viszünk magunkkal reggel.

A víztöbblet is káros hatással van a szervezetre. Ha valaki sok zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, sómentes étrenden él, akkor maximum 1-1,5 liter víz fogyasztása javasolt naponta. (A vegyes étrendnél 2-3 liter.) A stressz és a különböző betegségállapotok növelik a vízhiányt! 

Az akut gyors vízvesztés tünetei: csökken a testtömeg, a bőr ráncosodik, a szemek beesetté válnak, a nyálkahártyák kiszáradnak, a nyelv kiszárad, szapora lesz a pulzus, sápadt lesz a bőr, a végtagok kiűlnek, a vizelet mennyisége csökken és besűrűsödik. (Megfelelő vízbevitel mellett a vizelet vízszínű.) 

A normális vízháztartás érdekében három fontos feladatunk van:

1. Az étrend megváltoztatása: magas folyadéktartalmú ételek bevitele (gyümölcs és zöldségfogyasztás növelése).

2. Csökkenteni a sóbevitelt.

3. Növelni a tiszta víz fogyasztását (forrásvíz, szőrt víz stb.) főként éhgyomorra és étkezések előtt fél órával.

Váradi Tibor