Hogyan függ össze az érzelmi intelligencia és a siker? Nagyon egyszerűen: a 90-es évek elején arra kérdeztek rá a kutatók, hogy mitől függ a gyerekek későbbi beválása, életben való boldogulása. Több meghökkentő eredmény is született ebben a vizsgálatban. Az első, hogy a az iskolában szavakban megtanult anyag csupán 18 százaléka befolyásolja az életben való későbbi helytállást. Mi lehet a 82 százalék? A kutatók ezt érzelmi intelligenciának nevezték el. Az érzelmi intelligenciáról kiderült, hogy szinte korlátlanul fejleszthető, ellentétben az értelmi intelligenciával, amelynek egyénekre jellemző határai vannak.

Mi alapozza meg az érzelmi intelligenciát? Először is a család által - magzatkortól - nyújtott érzelmi biztonság. Ahhoz, hogy egy szülő érzelmi biztonságot tudjon nyújtani, az kell, hogy őszinte, mély szeretettel szeresse a gyerekét, élvezze az időt, amelyet eltölthetnek együtt, figyeljen rá.
 Az előbb felsoroltakhoz elsősorban a szülő saját szorongásának kell feloldódnia. Vekerdy Tamás azt mondja, gyakori hiba, hogy az a szülő, aki nem igazán tud, mit kezdeni a gyerekkel, gyorsan beadja a legjobb iskolába, mert ebben a teljesítmény-centrikus világban ezzel tesz a legjobbat vele. Már az óvodában elkezdődik a topmenedzser képzés: angol jár a gyerek, lovagolni, karatéra, szolfézsra. Nem baj, hogy szenved a gyerek, meg kell tanulnia, hogy ilyen az élet, mert akkor fog jól teljesíteni. Ez helytelen szülői attitűd, hiszen vizsgálatok is igazolják, hogy a gyerek akkor fog később jól, képességei szerint teljesíteni, ha minél tovább hagyjuk az életkorának megfelelő szorongásmentes, nyugodt környezetben szabadon játszani.

Az érzelmi intelligencia - az érzelmi képesség, az érzelmi igényesség - a családban gyökerezik.

Örömmel fogadom-e el a gyereket, és saját magamat.

 Ismerem és kibírom önmagamat, nem leszek önmagamtól depressziós, kibírom a házastársamat, nem is csak kibírom, de meg is értem a gyerekemet, a szüleimet, a munkatársamat, a főnökömet, a beosztottamat - empátiával.
Bele tudok helyezkedni a másik szempontjaiba.
Van érzékem a hangulatokhoz, van érzékem az élet minőségéhez.
Nem hagyom magam szorongani attól, hogy előrébb kellene jutnom a ranglétrán.
Van egy bizonyos elengedett lazaságom, bölcsességem.
Biztosítom a gyereknek még az óvoda előtt a szabad játék lehetőségét, mert az a legfejlesztőbb tevékenység.
Mintát adok neki, amelyet szabadon követ, mesélek az életkorának megfelelően.

Ezek alapozzák meg az érzelmi biztonságot, az orientálódást családban, világban.