Egyik kedvenc íróm, Brian Tracy Maximális teljesítmény című könyvében részletesen szól a gyermeknevelésről. Tracy szerint a szülő legfontosabb feladata szeretni és táplálni gyermekét, erősíteni önbecsülését és önbizalmát. Érdemes megfogadni tanácsait, hiszen szülői befolyásunk gyerekeinkre és gyerekeink gyerekeire, nemzedékekre kihat.

A könyv szerint a fejlődő gyermek annak arányában tesz szert egészséges személyiségre, amilyen mennyiségű és minőségű szeretetet kap. Két lehetséges oka van annak, ha a szülők nem tudnak elég szeretetet nyújtani. Az első ok, hogy önmagukat sem szeretik eléggé, ezért aztán nehéz több szeretetet nyújtani gyermeküknek, mint amit önmaguk iránt éreznek. A másik ok szerint a szülők tévesen egyfajta tulajdonként tekintenek gyermekükre és úgy képzelik, hogy a gyerek azért van, hogy az ő várakozásaikat teljesítse. A gyermek azonban önmagáé, aki – a szülők számára – Istentől kapott értékes, átmeneti ajándék. Szülőként, a mi dolgunk annyi, hogy bátorítsuk a gyermeket egyedülálló képességei és egyénisége kifejlesztésére. Az ő feladata pedig az, hogy fejlődjék és megvalósítsa legjobb önmagát. Ha valakit olyanná akarunk formálni, amilyenné nem lehet, azzal csak megtörjük a lelkét és képességét a boldogságra. Amikor problémánk van a gyerekkel, elsőként mindig önmagunkban keressük a baj okát.

Szeressük és fogadjuk el gyermekünket feltétel nélkül. Tegyük számára világossá, hogy bármit tesz vagy mond, nincs hatással arra, hogy továbbra is 100%-osan szeretjük. Ezt fegyelmezéskor se felejtsük el és ilyenkor is biztosítsuk szeretetünkről, tegyük számára világossá, hogy nem miatta vagyunk szomorúak, hanem a viselkedése miatt.

Minden egyes nap tudassuk vele, hogy szeretjük őt. Ezt nem lehet elég gyakran mondani egy gyereknek! Ezáltal erősödik az önbizalma, önbecsülése. Nézzünk rá szeretettel, sokat ölelgessük, puszilgassuk! Virginia Satir, családpszichiáter szerint a gyerekeknek napi 1 ölelésre van szükségük, hogy életben maradjanak, napi 8 ölelésre, hogy egészségesek legyenek és 12 ölelésre, hogy fejlődjenek.

Figyeljünk rá, rendszeresen találjunk időt a vele való tartós, megszakítások nélküli együttlétre.

Váljunk gyermekünk számára a szeretet, a támogatás és a tisztelet legfontosabb forrásává.

Dicsérjük őt sokat, viszont kerüljük a bírálatot, mert azzal súlyos sebeket okozhatunk. Teremtsünk otthon demokratikus légkört, bátorítsuk gyermekünket, hogy vegyen részt a családi döntésekben. Ez nem azt jelenti, hogy mindig ennek megfelelően járjunk el, azonban fontos, hogy kérjük ki és mérlegeljük a gyerek véleményét.

Higgyünk a gyermekünkben! Ha ugyanis állandóan azt hallja tőlünk, hogy tudjuk, hogy sikeres lesz, akkor valóban nagyszerű dolgokat fog produkálni.

Foglalkozzunk a tanulásával, segítsük őt a házi feladata megoldásában. Hiszen ha azt látja, hogy ez fontos nekünk, akkor ő mag is fontosabbnak fogja azt tartani.

Neveljük őt már kiskorától fogva arra, hogy rendszeresen mondogassa magának azt: „Szeretem magam.”

Szeressük házastársunkat! Hiszen talán a legszebb dolog, amit egy apa a gyermekéért tehet, ha szereti a gyermeke édesanyját. És talán a legszebb dolog, amit egy anya a gyermekéért tehet, ha szereti gyermeke édesapját.

Ha mégis romboló kritikával vagy fizikai bántalmazással illettük gyermekünket, ne szégyelljünk bocsánatot kérni. Ezáltal felvállaljuk a felelősséget tetteinkét, beismerjük, hogy mi is csak emberek vagyunk, akik nem tökéletesek és bizonyíthatjuk neki, hogy van bátorságunk beismerni a tévedésünket.

Mivel a gyerek elsősorban rólunk vesz mintát ezért fontos, hogy járjunk elől jó példával. Ha kedvesek, türelmesek, megértőek vagyunk vele, ha tiszteljük, szeretjük őt, olyan felnőtt válik belőle, aki képes lesz megvalósítani önmagát. Ennél többet nem akarhatunk, de ennél kevesebbel sem szabad beérnünk.

Felhasznált irodalom: Brian Tracy: Maximális teljesítmény