Elfogadni egymást mondjátok meg, hogyan lehet, amikor a saját magunk gyarlóságaival is nehezen birkózunk meg?

Gyakorolni és gyakorolni! Tudatosan figyelni magunkat, és nem a másikat. Az érzelmi viharokat valahogy úgy kezelni, hogy már akkor tudod, hogy nem életbevágóan fontos, kinek van igaza. Lehetsz dühös, elkeseredett, szeszélyes, lehetsz bármilyen, csak tudd: nincs itt a világ vége!

Magunkat elfogadni? Hogyan, amikor tele vagyunk fájdalommal, amikor oly sokan megbántanak? Észre sem veszik, csak szúrják a tüskéket azok, akiknek sok van! Szóvá teszed, igyekszel kiállni magadért, de a kimondott szavak mélyen beléd égtek, nem lehet visszaszívni. 

Mit lehet ilyenkor tenni? Sírni, panaszkodni, kiabálni, beszélni róla. Addig mondod a magadét, addig sírsz, amíg fáj. Egy idő után megkönnyebbülsz, már nem is emlékszel, mi történt pontosan. A seb mégis ott marad. Már nem fáj. A heg ott éktelenkedik a lelked mélyén. Szinte mindegy, hogy egy-két seb vagy ezer! Sőt annak sincs igazán jelentősége, hogy mekkorák a sebeid. 
Megkövesedve ott bújnak meg, ahol senki sem látja, Te sem. Az apró kő vagy kövek nem engedik a lelkedet szabadon élni. Bármi történik Veled, a világ legnagyszerűbb élményét sem tudod olyan könnyedén megélni, mert a sebeket kerülgetni kell, a sebek akadályt gördítenek a könnyed mozgás elé. 
Ez lehet a gátlásosság magyarázata? Ezért nem tudsz önfeledten szórakozni, nevetni, szeretni? Ezért nincs elegendő önbizalmad ahhoz, hogy céljaid legyenek és azokat megvalósítsd?

Mikor keletkeztek az első sebeid? Nagy valószínűséggel még magzati korodban, esetleg néhány hetes, hónapos lehettél. Nem is fontos!!! Az a fontos, hogy a sebeket rejtegeted, őrzöd, nem hagyod, hogy nyomtalanul begyógyuljon. Miért nem? Olyan jó érzés lehet felhőtlenül táncolni, kacagni! Mikor volt ilyen élményed? Ezek a pillanatok azok, melyek a lelkedet gyógyítják. Biztosan találnék rá biológiai magyarázatot: akármilyen hormon termelődik, amely jótékonyan hat az immunrendszerre. Igen, ez az! Az immunrendszer ellenálló képességét meghatározza a lelki hegek mélysége, nagysága, száma. Na meg az is, hogy alapvetően milyen immunrendszerrel jöttünk a világra, milyen genetikával, milyen személyiség jegyekkel. 

A lényeg az, hogy ne hagyd a hegeket a lelked mélyén rekedni! Ne hagyd, hogy megbetegítsen! Kérj segítséget, ha egyedül nem megy a gyógyítás! 
Milyen segítséget? Barátok, ismerősök, családtagok körében keress olyat, aki odafigyelve meghallgat. Mesélj neki a fájdalmaidról, életedről.
Manapság nem meglepő, ha nem találsz olyan embert a környezetedben, akihez fordulhatsz. Semmi probléma! Lépj tovább! Fordulhatsz szakemberhez is segítségért.
Ennek több előnye is van: szakember, tudatosan fordul feléd, támogat.
Mivel idegen, nem kell attól tartanod, hogy a legbensőbb titkaidat tovább adja. Így sem Te, sem a közvetlen családtagjaid nem lehetnek pletykák célpontjai. 

Hajrá!!! Indulj a gyógyulás útján, legyen ez a legfontosabb célod! Nem mindegy, hogy az életedet milyen minőségben éled, ezt Te is tudod, érzed!