A paradicsom rendkívül egészséges, tápanyagokban és az antioxidáns hatású likopinban gazdag zöldség. Dietetikus szakértőnk cikkéből kiderül, miért érdemes paradicsomot fogyasztani, és hogy mi a különbség a természetes, napfényen érlelt, valamint az üvegházban termesztett paradicsom között. A paradicsomos ételek elkészítéséhez egyszerű, gyorsan elkészíthető receptekkel nyújtunk segítséget.

A paradicsom szervezetre gyakorolt hatása

Az érett paradicsom lédús, húsos bogyótermése tápanyagokban gazdag. Szénhidráttartalmának több mint a fele glükóz (szőlőcukor) és fruktóz (gyümölcscukor). A vitaminok közül sok benne a karotin, a B1-, a B2-, és a C-vitamin. Az ásványi anyagok közül káliumtartalmát érdemes a leginkább kiemelni. A paradicsom kellemes ízét a sokféle szerves sav - almasav, citromsav, borostyánkősav és tejsav - és illóolajtartalma biztosítja. Az éretlen paradicsomban szolanin található, ami érés közben eltűnik. A szolanin keserű ízű, zöld színű és mérgező vegyület - ez előfordulhat például a burgonya gumójában is - ezért a legjobb, ha nem eszünk éretlen paradicsomot.

Miért fogyasszunk paradicsomot?

A friss paradicsom élénkpiros, fényes, rugalmas, a szára élénkzöld, a gyorsan érlelt paradicsomnak azonban túl feszes a bőre, nincs illata, színe pedig foltosan piros. A paradicsom fogyasztása csökkenti a reumás és ízületi fájdalmakat, és jó hatású a köszvény, valamint különféle gyulladásos megbetegedések esetén. Segíti az emésztést és csökkenti a gyomorsavtúltengést. Magas víztartalma megelőzi a vér besűrűsödését és oltja a szomjúságot. Külsőleg (pl. arcpakolás) alkalmazva és belsőleg is helyreállítja a bőr pH értékét, jótékony hatású a zsíros, pattanásos bőrre.

A paradicsom és a likopin

A paradicsom élénkpiros színét a likopin nevű színezék adja. A likopin egy karotinszármazék, amiben nincs oxigén, ezért kémiailag stabil vegyület. Ennek köszönhető, hogy hőhatásra - például főzéskor - nem károsodik, nem bomlik fel. Legjelentősebb mennyiségben a paradicsom tartalmazza, de megtalálható a görögdinnyében és kisebb mennyiségben a sárgabarackban, sütőtökben és a piros bélű grapefruitban is. A legtöbb likopin a természetes napfényen érlelt paradicsomban található, viszont sokkal kevesebb van az üvegházban érlelt, illetve a még sárgás színű termésben.

A szervezeten belül lejátszódó oxidációs folyamatok kapcsolatba hozhatók az érelmeszesedés és a daganatos betegségek kialakulásával. A likopin antioxidáns hatású vegyület, így ezeket a folyamatokat lelassítja, illetve megelőzheti. A paradicsom likopintartalma szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek, a prosztatarák, a szájüregi és a gyomrot, illetve a bélrendszert érintő daganatok megelőzésében. A likopin ezen kívül segíti a szervezet zsíranyagcseréjét, szabályozza a sejtosztódást és erősíti az immunrendszert.

A nyers paradicsom likopintartalmát a növényi sejtek megkötve tartalmazzák, ezért az emésztőenzimek nehezebben tudják lebontani, így kevesebb szívódik fel belőle. A paradicsom feldolgozásakor likopintartalma nem csökken: a gyártási folyamatok során a vegyület felszabadul, ezért magasabb a likopintartalma a sűrített paradicsomnak, a paradicsom ivóleveknek, vagy a ketchupnak. A paradicsom sűrítmények a paradicsom értékes tápanyagtartalmát is megőrzik, mert csökkentett nyomás mellett, 100 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten történik a feldolgozása.

Javasolt napi likopinfelvétel: 5-10 mg. Ennél azonban általában jóval kevesebbet fogyasztunk, megközelítőleg csak a szükséglet 60 %-át. A paradicsomot sokféleképpen elkészíthetjük: önálló ételként nyersen (saláta, üdítőital) és főzve (leves, mártás). Használhatjuk díszítésre, ízesítésre. A konzervipar is számos terméket készít paradicsomból: sűrítményeket, készételeket, bébiételt és savanyúságokat.

Nógrádi Katalin
dietetikus