A szívinfarktus és az agyvérzés elsőrendű rizikófaktora a magas vérnyomás: a betegség megterheli a szívműködést, hatással van az érelmeszesedés kialakulására, továbbá a vese, a hormonális- és az emésztőrendszer működésére.

A magas vérnyomásban szenvedők többségénél - a betegek körülbelül 95 százalékánál - elsődleges (esszenciális vagy primér) hipertóniát diagnosztizálnak, melynek oka nem mindig azonosítható (115-120/75-80 Hgmm esetén normális, 130-139/85-89 Hgmm esetén enyhén magas, 140-159/90-99 Hgmm felett pedig magasvérnyomásról beszélünk). Az elsődeleges hipertónia kialakulásában szerepet játszhat az örökletes hajlam, az elhízás, a stressz, anagy mennyiségű rendszeres alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód és a túlzott konyhasófelvétel (sóérzékenyeknél). Az esszenciális hipertóniában szenvedőknél alattomosan alakul ki a betegség, és csak lassan emelkedik a vérnyomás: először enyhe tünetek jelentkezhetnek, például fejfájás, látászavar, gyengeség, fáradtság; látványos panaszok csak a gyors vérnyomás-emelkedéshez társulnak.

A másodlagos, specifikus hipertónia esetében ismert a kiváltó ok: ez az állapot különböző betegségek kísérő tüneteként léphet fel, például vese- vagy hormonális betegségek, illetve különféle gyógyszerek hatására.

Sóérzékenység, sórezisztencia

A sok konyhasót használó, sóra érzékeny embereknél alakulhat ki a "sóérzékeny" magasvérnyomás: a vérnyomás-emelkedésnek ebben az esetben a hosszabb távon történő nagyobb mennyiségű nátriumfelvétel az oka. Sóérzékenység esetén erősen csökkenteni kell a konyhasó használatát, a sórezisztens személyeknél viszont a sómegvonás és a sószegény étrend sem elegendő a vérnyomás csökkentésére, ezért náluk gyógyszeres kezelésre van szükség.

A magas vérnyomás étrendi kezelése

A napi étrendet úgy kell összeállítani, hogy ezzel megszüntessük a magas vérnyomás kialakulásában szerepet játszó, táplálkozással befolyásolható rizikófaktorokat. Elhízás esetén egészséges, nem túl radikális (heti 0,5-1 kg) fogyókúrára és a konyhasó fogyasztásának csökkentésére kell fokozott figyelmet fordítani. A só helyettesíthető a kereskedelmi forgalomban kapható nátriummentes "sópótló" fűszerkeverékkel. A magas vérnyomás normalizálásában az ásványi anyagok közül szerepet játszik a kálium, a magnézium és a kálcium is. A diéta és a gyógyszeres kezelés együtt csökkenti a vérnyomást.

Az enyhén magas (130-139/85-89 Hgmm) sóérzékeny vérnyomás az esetek többségében a sófogyasztás csökkentésével, túlsúly esetén pedig a sószegény étrendhez társuló fogyókúrával és megfelelő életmóddal is normalizálható, így itt nem kell gyógyszeres kezelést alkalmazni. Az étrend fontos kiegészítője a stresszhelyzetek kerülése és a problémamegoldó képesség fejlesztése.

Az étrend tápanyag-összetétele

Túlsúlyos embereknél az étrend energiaszegény: 9,2 kg-os fogyás esetén a szisztólés érték 6,3, a diasztólés érték pedig 3,1 Hgmm-rel csökkenhet. 7-10 kg-os testsúlycsökkentéssel már kiváltható egy vérnyomáscsökkentő tabletta szedése. Javasolt energiafelvétel: 20-25 kcal/ttkg/nap (pl. 90 kg-os testsúlynál 1800-2250 kalória naponta).

A megfelelő energiafelvételt zsiradékszegény étrenddel érhetjük el: az ajánlott napi zsírsavbevitel 0,8 g/ttkg (90 kg-os testsúlynál kb. 70 g/nap). A vérnyomás csökkentésében kiemelkedő szerepe van az omega-3 zsírsavaknak (linolénsav, EPA, DHA). A linolénsavat legnagyobb mennyiségben a repce-, a szója- és a lenmagolaj tartalmazza, de megtalálható a növényi magvakban is. Az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) legfőbb forrása a tengeri halak olaja és a hazai halak közül a busa. Az omega-3 zsírsavaknak a vesén keresztül történő vízkiválasztásban van szerepük, ami vérnyomáscsökkenést eredményez.

Az étrendből ki kell hagyni az egyszerű cukrok fogyasztását. Összetett szénhidrátokkal, elsősorban keményítőtartalmú élelmiszerekkel fedezhető az energiaszükséglet. A zöldség és főzelékfélék, gyümölcsök, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáru és tészták fogyasztása kerüljön előtérbe.

Az élelmi rostok fogyasztását növelni kell (35-45 g/nap). A kívánt mennyiség teljes kiőrlésű lisztből készült és gabonával dúsított termékekkel (pl. kenyerek, száraztészták, korpás, úgynevezett "magos" zsemlék, kifli), zöldség és főzelékfélékkel, gyümölcsökkel fedezhető.

Sófogyasztás

A felnőttek napi nátriumszükséglete 2000 mg (kb. 5 g, egy teáskanál): az átlagfogyasztás Magyarországon eléri a napi 5-12 g-ot. Magas vérnyomás esetén az optimális fogyasztás nem több mint 2000-3500 mg/nap, ami magában foglalja az élelmiszerek természetes nátriumtartalmát és a felhasznált konyhasó mennyiségét is. Az erős sózási szokások miatt gyakori eset, hogy már serdülő és fiatal felnőtt korra is elsődleges magasvérnyomás alakul ki.

Alacsony nátriumtartalmú élelmiszerek
Burgonya, zöldség-, és főzelékfélék, gyümölcsök, gyümölcslevek, gabonák és egyes gabonakészítmények (ezeknek a kálium és magnéziumtartalma is jelentős, nátriumtartalmuk viszont alacsony). Tej, tejtermékek (kivételt képeznek a sajtok és a juhtúró), sószegény kekszek, főtt tészták.

Közepes nátriumtartalmú élelmiszerek
Fehér és vörös húsok, tej, tejtermékek (kivételt képeznek a sajtok és a juhtúró), tojás, spenót.

Magas nátriumtartalmú élelmiszerek
Fogyasztásukat kerülni kell az elhízott és a normál testsúlyú hipertóniásoknak is: felvágottak, húskrémek, hús és halkonzervek (pl. szardínia). Füstölt hús, sonka, szalonna, kolbász és szalámi félék, halak, sajtok. Konzervek, szójaszósz, levesporok (zacskós levesek, szószok), leveskocka, ételízesítők, fűszerkeverékek. Vegeta, Delikát, mustár, ketchup, majonéz, zöld olajbogyó, koriander, sós pékáru, sós sütemények, pogácsafélék, sós ropik, pálcikák, sózott földimogyoró, kukoricakenyér, burgonyaszirom, chipsek, savanyú káposzta, kovászos uborka, juhtúró, csokoládé, sütőpor, szódabikarbóna. Gyorsétteremi ételek, élelmiszerek. A tengeri sóban értékes ásványi anyagok találhatók, például jód, magnézium, kálium, stb. Sokan azért használnak tengeri sót, mert a köztudatban elterjedt az a nézet, hogy sokkal kisebb a nátriumtartalma. A tengeri só nátriumtartalma csak 10 százalékkal alacsonyabb az asztali sónál. Szigorú sószegény diéta esetén az asztali só nem váltható ki tengeri sóval.

Az ásványi anyagok (K, Mg, Ca) fogyasztásának növelése

Kálium: kizárólagos diétás kezelés és káliumürítő diuretikus kezelés során fontos a napi 3500 mg/nap fogyasztás. Napjainkban a vizelethajtók többsége "káliumspóroló", szedésük során a kálium nem ürül ki a szervezetből. A kálium egyik tulajdonsága, hogy fokozza a nátriumürítést. Legfőbb forrásai a burgonya, bab, lencse, borsó, spenót, banán, narancs, szilva, mogyoró, mandula, aszalt gyümölcsök, füge, paradicsompüré. Főzés hatására a kálium egy része a főzőlébe kerül, így érdemes azt is felhasználni, mert az étellel kevesebb káliumot veszünk fel, mint amennyit a nyersanyag eredetileg tartalmazott.

Magnézium: a magnézium úgynevezett "antistressz-elektrolit", amely védelmet nyújt a vérnyomás-emelkedéssel szemben (a stressz emeli a vérnyomást, a magnézium viszont védi az idegrendszert a káros hatásoktól, ezért kapta az "antistressz-elektrolit" elnevezést). Napi ajánlott fogyasztás 350-500 mg/nap. Megtalálható az olajos magvakban, száraz hüvelyesekben, teljes kiőrlésű gabonákban.

Kálcium: hiányos kálciumfelvétel esetén nő a hipertónia kialakulásának kockázata. Napi ajánlott fogyasztás 12000 mg/nap. A csontfelépítésben játszott szerepe mellett nélkülözhetetlen elem a normális szívritmus biztosításához is. A fő kálciumforrások a tej, a tejtermékek, a húsok, a száraz hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonafélék, az olajos magvak és a tojás. Említésre méltó még a paradicsom, a savanyú káposzta, a paraj, a sóska és a zöldpetrezselyem kálciumtartalma is. A tej és a tejtermékekben lévő D-vitamin és a tejcukor segítik a kálcium hasznosulását.

Káros szenvedélyek

Alkoholfogyasztás: az alkoholos italok nagyobb mennyiségben történő mindennapos fogyasztása szintén hipertónia kialakulásához vezethet, ezért ezt lehetőleg kerülni kell. Napi 1 dl jó minőségű vörösbor iható, ha nem áll fenn más kizáró ok, például májbetegség.

Koffein: naponta két kávé és világosra főzött tea fogyasztása megengedett, de ez alól kivételt képez, ha egyéni érzékenység áll fenn. A kólaféléket és az energiaitalokat ki kell hagyni az étrendből.

Dohányzás: a rendszeres, nagy mennyiségű nikotinbevitel főszerepet játszik a magasvérnyomás kialakulásában.

Rendszeres testmozgás

A rendszeres testmozgás csökkenti a magasvérnyomás kialakulásának kockázatát, de a már kialakult hipertónia esetén csak fokozatosan növelhető a napi testedzés ideje és módja. Súlyos hipertóniásoknál a nagy erőfeszítést igénylő gyakorlatok - például a súlyemelés - káros hatású, nem végezhető.

Nógrádi Katalin
dietetikus

Forrás:
www.origo.hu
2008.03.15