A siker titka

Egy egészen egyszerű dolog repít a csúcsra.

Hagyjuk azokat a domináns emóciókat, melyeket nem ajánlok, következzen az az érzés, melyet javaslok. Mégis kétséges, hogy lehet-e ezt folyamatos, önálló mozgató rugóként használni a siker érdekében más, kiegészítő alapérzelem nélkül.

Bár az a motiváció, amit majd elárulok a leghatásosabb és az emberiség mozgató erői közül a legismertebb, mégis nehéz kellően magas fokra emelni speciális adottságok és tehetség  nélkül. Ezért kell hozzáadni egy másik alkotó elemet. A MUNKA SZERETETE

Évek óta nem dolgozom már!

Nem vonultam nyugdíjba. Ennél sokkal jobb, amit csinálok. Valójában kevés olyan embert ismerek, akinek az ideje jobban be lenne osztva, mint az enyém. Amikor azt mondom, hogy nem dolgozom több éve már, az egyszerűen csak azt jelenti, hogy szeretem, amit csinálok. Ennek okáért nem is hívom ezt munkának. Sok ember csak azért akar sok pénzt keresni, hogy ne kelljen többé dolgoznia. Pedig ha ebből a hozzáállásból indulunk ki, akkor általában nem jutunk sikerre, mert ez azt jelenti, hogy nem szeretjük, amit éppen csinálunk. A sikerhez pedig szeretni kell azt, amit az ember csinál.

Ez NEKED is sikerülhet a MUNKASZERETET segítségével. Nem a robotról, a melósról beszélek, ami azért nagyon fontos. Arról a munkaszeretetről van szó, mely az alkotásban, az építkezésben és a termelésben fejeződik ki. Arról a munkaszeretetről beszélek, melynek hála, munka közben a legtöbb képességek tárulnak fel. Sok területen ezt művészi lendületnek nevezik. Pszichológusok az önkifejezés vágyának nevezik, és aláhúzzák hogy ettől a vágytól senki  sem mentes teljesen.

A munka szeretete készteti a híres művészt, a nagy tudóst, a bármely területen működő tehetségeket arra, hogy egy folyamatos és fáradhatatlan erőt fejtsenek ki. Az ilyen embereket olyan nagy tűz fűti, hogy munkájuk folyamatos, gyönyörű és eksztázissá válik. A kitűzött cél teljesítése érdekében nem számít áldozatnak a munka,a tanulás vagy az idő.

A SZENVEDÉLY FELSZÍNRE HOZZA A REJTETT TARTALÉKOKAT!!!

Ez a munka iránti szenvedély az, amit leggyakrabban hajtja az üzletembert, akinek sikerült. Az élvezet, amit munkája okoz, észrevétlenül is eltereli a figyelmét a többiek és önmaga iránti kíméletről is. Örömök közepette szárnyal a siker és a gazdagság felé. Ebből következik, hogy ha Te is szeretnéd abbahagyni a "dolgozást", két lépést kell tenned:

1. Változtatni a hozzáálláson

2. Egyre gyakrabban és egyre inkább olyan dolgokkal kell foglalkoznod, melyek örömet okoznak és melyeket örömmel végzel, mert hosszú távon a vagyon és a képességeid sokkal gyorsabban növekednek, ha olyan munkát végzel, melyet szeretsz.

Ugyanakkor figyelmeztetlek, hogy az az ember, akit a munka szeretete magával sodor, hajlamos a kiegyensúlyozatlanságra. A családod szenvedhet, mert nem vagy tekintettel rájuk és  nincs rájuk időd. Nehezen viseled el az ellentéteket, ennek következtében esetleg kockázatos lépéseket tehetsz a törvény és a saját vagyonod ellen. Ennek eredményeképpen csődbe is mehetsz vagy a törvény kezére kerülhetsz, de akár tragédia áldozata is lehetsz, szeretteid elhanyagolásának következményeként.

Ebből Következik,hogy bár javaslom a munkaszeretetet másodlagos motivációként, de lebeszéllek annak domináns motivációként való használatáról, ha a gazdagságot és a sikert keresed. Valóban a siker soha nem érhető el enélkül, de csak veszélytelenebb energiaforrásból szabad és kell származnia.

Természetesen legtöbbünkben semmilyen tendencia nincs ellenállhatatlan munkaszeretetre. Ezért félelem nélkül, nyugodtan ápolhatjuk magunkban ez az értékes energiaforrást.

A boldogság és a siker egyik legkiapadhatatlanabb forrása a munkaszeretet, kiegyensúlyozva a felsőbbrendű érzésekkel. Nagy szerencse, hogy az önkifejezés kielégül a munkában. A festők vagy a szobrászok nem az egyedüli művészek. A kereskedő is végezheti művészi fokon munkáját, a házaló ügynök is, a művezető csapatát irányítva, a szerelő, amikor szerszámait használja, a szónokok, amikor magával ragadja hallgatóságát, a könyvelő grafikonjai elkészítésénél, vagy az elszámolásnál a detektív, amikor a titokzatos menekülő nyomára bukkan, a családanya, amikor szeretteivel törődik. A kutató is művész, amikor felfedezi és megszelíditit a természet titkait. Mindegyik örömmel használja szaktudását, valósítja meg önmagát munkájában, és ezt nem csak a kapott fizetésért, hanem a munka puszta öröméért is teszi.

A gyárban, egy jelentős irodában, a mosodában, ahol a dolgozók a legtöbb esetben csak egy gépezet részei, bizony nehéz a művészi hajlam kiteljesítése. Az is biztos, hogy azok, akik magasabb pozícióba jutnak, akként alakítják a dolgokat, hogy megtalálják így vagy úgy a munkában a beteljesülést.

Akik sikeresek, ki tudják fejezni magukat munkájukban!

Az egyik ember, akit a gőg, vagy a rivalizálás hajt, megnöveli a termelékenységét és többet termel, mint a többiek. A másik gyakran kíváncsiságtól hajtva, állandóan figyeli, hogyan működnek más szolgáltatások, miközben levelező tanfolyamokon vesz részt, a konkurencia módszereit tanulmányozza, minden módon bővíti ismereteit munkája területén addig, amíg el nem ismerik elkerülhetetlenül kiváló képességeit.

Egy harmadik talán kevesebbet tanul, de fontosnak tartja, hogy megismerje embertársait. A kézi- és szakkönyvek sokasága nem kelti fel érdeklődését, de az emberi természet igen. Soha nem hagyja ki, ha alkalom adódik, hogy beszélgessen az emberekkel, meghallgassa véleményeiket, tanulmányozza őket. Apránként, intuitív módon tesz szert olyan ismeretekre az emberi természetről, hogy ismereteit felhasználva lehetősége van befolyásolni, megnyerni a bizalmukat és nagyobb tettekre ösztönzi őket.Képességének használata állandó örömet okoz neki, mert ez az Ő módszere, önkifejezése.

Az a személy, akit valóban érdekel a többi ember magától értetődően, mint egy művész, sodródik tehetségének javítása és felhasználása felé. Máris jelentősebb pozícióban látjuk viszont, mint prosperáló kereskedőt, művezetőt vagy személyzeti főnököt egy üzemben. Előre jut. Kereskedelmi igazgató lehet belőle vagy akár alelnök. Még az is sikerülhet neki, hogy a bankokat meggyőzve hitelt vegyen fel egy új vállalkozás beindításához, melynek már ő maga lesz az elnöke.

Te igazán törődsz mások sorsával?

Az előző bekezdés bemutatja, hogy emberek ezrei szerény körülmények közül miként jutottak igazgatói állásba vagy egy nagy vállalat elnöki székébe. Az ilyen beállítottságú emberek járnak a legtöbbször sikerrel, mert bennük kettős érzés munkál tökéletes egyetértésben: a munka szeretete és az emberek szeretete (szolgálat és társaink szeretete).

Ezek az emberek az élő példái annak a típusnak, amely követi a tanácsot: szolgálni és szeretni az embereket. Az embertárs szeretete lehet tudatalatti érzés is. Még azt is lehet gondolni, hogy egoizmusból érdeklődik a másik iránt. Enélkül a tudatalatti szeretet nélkül azonban senki nem lenne képes önmagában kitartóan fenntartani a törődést és érdeklődést a többiek iránt. Az ilyen ember esetleg nam ad soha semmit a másiknak, de egész lényét adja. Az ilyen ember környezete gyakran jobban kedveli az adományozót, mint az adományt.

Az adás mikéntje fontosabb, mint az, hogy mit adunk

Az ilyen emberi természet művésze, gyakorlata van a felborzolt idegek megnyugtatásában, új erőfeszítésekre buzdítva, elnyerve a többiek bizalmát. Harmóniát teremt maga körül, azonos nézőpontot alakít ki a csoportban és az emberek között, nyugodt légkört alakít ki. Művészete a finomságokban rejlik.

Magasabb rendű érzés a siker útján a munka szeretetétől az emberek szeretete.

Talán azért gondolod, hogy szereted a munkádat, mert szívesen töltesz el több órát a munkahelyeden. Az igazi munkaszeretetről beszélek, nem egyszerűen az üzlet szeretetéről, mert ez hozza ki belőlünk azt, ami a legmagasabb rendű a lelkünkben.

Amikor súlyos problémákat kell megoldani, az igazi munkaszeretet megakadályozza, hogy elmenjünk mellettünk vagy elkenjük azokat megszokásból, mint ahogy azt a kevésbé fontos feladatok megoldásakor tennénk.

Egy üzletember vagy egy ügyes tanyás gazda megteheti, hogy nem dolgozik többet négy óránál naponta. De ez alatt a rövid időtartam alatt ez az ember csak a legégetőbb problémákkal foglalkozik. Ráadásul munkaidején kívül is gyakran foglalkozik gondolatban a megoldatlan problémákkal. Így természetesen nappal vagy az éjszaka bármely pillanatában támadhat egy ötlete. Ráadásul a magas beosztású vezetők nagy része hallani sem akar a lényegtelen részletekről és nem viseli el a rutinmunkát. És mégis, mivel szereti a valóban intenzív cselekvést, néhány óra alatt többet végez, mint sokan, akik egész napon át munkájuk fölött görnyednek. Az ilyen embernek a munka nem egyszerű menedék, hanem tehetsége kibontakozásának területe, az alkotás ösztöne.

 Ne a ráfordított idő szerint ítéld meg a munkát!

Gyakran a sok-sok munkával töltött óra csak arra jó, hogy ne gondolkozzunk el mélyebben.

Természetesen, ha nagy dolgokat akarunk megvalósítani sokat és keményen kell dolgoznunk, de ésszel. Ez annyit jelent, hogy ha a megoldandó kérdések megközelítése ésszerű, kétszer olyan mértékű eredményre lehet jutni a fele idő alatt. Az eredmény: a munkád feltehetően hatékony lesz és meghozza gyümölcsét. Ráadásul örömmel és boldogan teszed a dolgod.