Soma a nők oldalán áll, de megérti és - ha kell - megvédi a férfiakat is. És nagyon határozott véleménye van arról, hogy a két nemnek miért kellene már végre igent mondania egymásra.

A klubjának és a legújabb könyvének is Nemek igenje a címe. Vagyis a nemek mondjanak igent egymásra?

Arra mondjanak igent, amitől teljessé és egésszé válhatnak. Isten a saját képmására teremtette az embert, férfira és nőre, ők együtt alkotnak egy egészt. Ezért vágyik mindenki arra egy életen át, hogy kiegészüljön, teljes legyen, harmonikus és boldog. De ezt a boldogságot nem az illúziókban kell keresni, amikor elképzelem és elvárom, hogy a másiknak milyennek kellene lennie, és ha nem olyan, akkor boldogtalan vagyok. Sokkal inkább az egymás mellett zajló folyamatos fejlődésre és csiszolódásra való nyitottságra kell igent mondani. Olyan, hogy majd megtalálom a nagy Őt, és konfliktus nélkül elrévedünk az élet boldogságában, nincs, nem volt, és szerintem nem is lesz. Egy kapcsolatban rengeteg munka van, és az a lényeg, hogy nekem kell változnom ahhoz, hogy a másik változzon.

Azt írja, hatalmas hajtóerő ösztönzi arra, hogy segítsen másokat felszabadítani. Mitől lesz szabad egy nő?

Itt egy kicsit pszichológiázok. Freud azt mondta, a lényünket három dolog mozgatja. Az egyik az ösztön. A másik - amit ő úgy nevezett, hogy - a szuper ego, a kontrolláló én, a felettes én, vagyis amit megtanulunk, amire apa, anya, a társadalom, a környezetünk, a kultúra tanít, hogy milyennek kellene lennünk. A szuper ego és az ösztön között van az ego, és mint egy döntőbíró egyensúlyoz az élet millió helyzetében. Én negyedikként hozzáveszem még az intuíciót is, ami a XXI. század emberének egyre fontosabbá váló irányítója. A szuper egónak azon korlátai alól szeretném az embereket felszabadítani, amik már nem igazak. Nagyon hosszú időn át neveltek bennünket szuper egósan. Akár a kommunizmust nézzük, akár a vallást, mind a kettő kontrolláló, felülről irányító hatalom, ami arról, szól, hogy ne gondolkodj, ne kételkedj, majd mi megmondjuk neked, hogyan csináld és mi helyes. Egy mai modern , nyitott és felébredt embernek előbb-utóbb el kell jutnia oda, hogy senki nem mondhatja meg neki, hogy mi helyes, csak a lelke, méghozzá az intuíción és a belső hangon keresztül. Csak ő tudhatja, hogy mire van szüksége, hiszen minden ember egyéni. Van, akinek válnia kell, van, akinek a házassága megmentésén kell dolgoznia. Van, akinek szerető kell, van, akit lehúz egy szerető. Nincs recept.

Mitől nő egy nő?

Hál' Istennek, van fiú- és lánygyermekem is, és fiam nagyon fiú, a lányom nagyon lány. Bár nem terelgettem őket a "kislányom, babázzunk!" és a "kisfiam, autózzunk!" vonal felé, de észre kellett vennem, ahogy most a húgom két gyermekén is, hogy már a pici lányban ott van a gondoskodás, a vele született érzék az adni tudáshoz. Ezért elsődlegesen az anyai energia határozza meg a nőt, mert ő szül, ő hordja ki a gyereket, az ő melléből fog tej fakadni. A másik a vénuszi nő. Mondok egy nagyon jó példát. Ha fellapozzuk Márai Sándor Füveskönyvét, a legeslegrövidebb fejezet az öltözködésről szól, egyetlen mondat: Az öltözködéssel egyáltalán nem kell törődni. Ez a férfioldal. A nőnek viszont nagyon fontos. Ez is kell egy nőhöz. Ahogy a bennünk lévő istennői minőségek is. Hiszen minden kultúrában, minden korban voltak istennői archetípusok, amik ma is ott vannak bennünk, hogy megéljük őket.

Miért van annyi magányos nő?

Válasszuk szét a magányost és az egyedül levőt. Nemrégiben tartott a neves családállító terapeuta, Bert Hellinger egy háromnapos konferenciát Magyarországon. Nyolcvanöt éves, nagyon tapasztalt ember, több tízezer családállítást csinált évtizedek alatt. Azt mondta, hogy egy nagyon érdekes jelenségnek a szemtanúja, amit dupla eltolódásnak hív. Vagyis, amit a nagyanyáink elszenvedtek, az a mai nőkön csapódik le. És ezáltal a mai férfiakon. Tehát úgy látja, hogy a generációs stresszeket dupla eltolódással örökítjük tovább. A második világháborúban az orosz katona által megerőszakolt nagymamának, meg az özvegyen maradt nagymamának a problémái megjelennek bennünk, mai nőkben, amit aztán tolunk át a szerencsétlen férfira, aki semmiről sem tehet. Én mintegy százötven ember családállításán vetten vettem részt, és valóban nagyon sokszor tapasztaltam, hogy a generációs stresszeket most aktiválják a nők, ami a magányuknak, az elszigeteltségüknek és a férfiakkal szembeni zárásuknak az egyik oka. A másik a megváltozott férfi-női kapcsolati és szerepminták (hosszú téma, ebből írtam a szakdolgozatomat), valamint az individualizáció.

Ez a dupla eltolódás csak a nőkre igaz?

Azért főként rájuk, mert a nők és a férfiak közötti hatalmi drámában ők voltak alul. Évszázadokkal ezelőtt kitalálták, hogy a férfi fölé-, a nő pedig alárendelt. Vidéken az asszonynak hallgass volt a neve, a férje az ura is volt. Még nagymamáink korában is hiába volt eszes a kislány, a fiú tanult tovább, mert a lány arra való volt, hogy a háztartást vezesse, vagyis családi cseléd legyen. Az egyház kerekperec kimondta, hogy a nőben nem lakik lélek, kivéve Mianyánkat, Szűzmáriát. A nő nem való másra, minthogy az anyag mocskán keresztül megszülje a férfit. Nagyon sok arab kultúrában az előző életben elkövetett bűnök következménye, ha valaki nőnek születik. De az emberek kezdenek ráébredni a saját nagyszerűségükre, egyediségükre, és már nem kötnek kényszerből és szükségből házasságokat, amelyben megszürkülnek, megkeserednek, nem élvezik, hanem leélik zombiként egymás mellett az életet.

A párkapcsolatokat a férfiak rontják el, vagy a nők?

Nem tudom. De azt tapasztalom, hogy a fel nem ismert generációs stressz rontja el leginkább a párkapcsolatokat, másrészt az a gondolkodási hiba, hogy akkor lesz jobb az én életem, ha a másik megváltozik. Pedig mindenki csak a saját portája előtt söpörhet. A harmadik a rengeteg belevetítés, illúzió, ami egyetlen dolgot szülhet csak, csalódást.

Törekedjünk arra, hogy egy emberrel éljük le az életünk nagy részét?

Áprilisban ünnepeltük otthon a huszadik évet, és ennyi idő alatt bennem is sokszor felmerült ez a kérdés, hiszen húsz év majdnem az életem fele, mivel negyvennégy vagyok. Nagyon sok múlik azon, vajon az ember felismeri-e, hogy közös-e még az útjuk, vannak-e benne közös célok. Ha nem, akkor nagyon nagy hiba együtt maradásra törekedni. Ha szexuálisan nincs passzent, arra nem is lehet hosszú távú kapcsolatot építeni. Ha viszont valakivel csak a szex jó, és semmi más, akkor kizárólag szerető legyen, ne akarjuk vele összekötni az életünket. Mindenképpen érdemes dolgozni egy kapcsolaton, de olyan nincs, hogy minden áron együtt kell maradni. Szerintem egyetlen hűség van, az önmagamhoz való hűség. Amennyiben ezen belül elképzelni sem tudom, hogy a partneremen kívül más is hozzám nyúljon, akkor hozzá is hűséges vagyok. Viszont ha elfojtunk magunkban valamit, akkor számoljunk azzal, hogy annak bizony ára van.

Mit tapasztal, a korral bölcsebbek lesznek a nők, vagy ugyanazokat a hibákat követik el?

Hála a jó Istennek, azért bölcsülünk. Ha már őszülünk, ráncosodunk, valamit azért már adjon az élet a serpenyő másik oldalára is! Bölcsebbek és elfogadóbbak leszünk, jobban meglátunk és megértünk dolgokat, nagyobb a rálátásunk.

Törekedjünk arra, hogy elkerüljük a tévedéseket, a csalódásokat?

A törekedni szó nagyon találó megfogalmazás, mert az az egyetlen, amit tehetünk. Hogy mi lesz belőle, mit vagyunk képesek kihozni, az egy másik kérdés. Kellenek csalódások, pofonok, nélkülük nem megy. Úgyis tanulunk belőlük. Az éberségre, a tisztulásra érdemes törekedni, arra, hogy bátran szembenézek azzal, amit tettem. Ezért kell rendszeresen elbeszélgetnünk önmagunkkal, hogy választ kapjunk a kétségeinkre a bennünk lévő hang vezetésével, irányításával. De még rengeteget botladozunk, ezért is tartok lelki wellnesseket, amik nyárra már önismereti és belső erő fejlesztő táborrá nőtték ki magukat. Négy egyhetes csoportot indítok.

És milyenek a férfiak?

A mai férfiak? Ez úton ajánlom a kortárs orosz író, Viktor Jerofejev Férfiak című könyvét. Azért idézek tőle, mert mégiscsak jobb, ha egy férfi mondja saját magára, hogy a mai férfi elbizonytalanodott, nincs tartása, nincs stílusa, nem mer már bátor lóként a ménesben futni a boldog jövő felé, mert az öntudatra ébredt nő bármikor ráförmedhet, hogy még; és ez a még őt kicsinnyé teszi. Hol merte volna a mi nagyanyánk azt mondani a mi nagyapánknak, hogy még?! Visszanézett volna rá, hogy k...a vagy? Freud mondta ki, hogy kora férfiai nagy tragédiájának azt tartja, hogy a nő szétválik két alapvető minőségre, a tiszteletreméltó nőre, aki feleség és édesanya, valamint a szexuálisan is kívánatos nőstényre. Az, hogy a szűz és a szajha kettőssége létrejött, a keresztény kultúrának köszönhető. Főleg vidéken, faluhelyen, ahol én fölnőttem, Hajdúnánáson, még ma is olyan könnyen megbélyegzik azt a nőt, akin látszik, hogy szeret élni, tud élni, élvezi az életet, megéli a nőiségét. Mert a rendes asszony szolidabb, visszafogottabb. Ez métely! Ha ebből a szűz és szajha kettősségből nem jön ki a nő, a férfi sem tud lépni. Mert számára iszonyú dilemma, hogy egy nőben megkaphatja-e ezt a kettőt, lehet-e az ő tisztességes felesége egyben egy szeximádó, a saját érdekeit képviselni tudó, határozott, vagány nő? A férfiak megriadtak, mert nem tudnak mit kezdeni ezzel a hatalmas változással, és ennek nyomon követhető következményeit a www.mentsukmegaferfiakat.hu site-on lehet olvasni. Nem lehet nem észrevenni azt a tényt, hogy Magyarországon olyan magas a férfiak halálozási aránya, mint Európában sehol. Öt férfiből három éli meg a hatvanötödik évét, 49 és 65 között úgy hullanak, mint a legyek két vezető megbetegedésben: az egyik a szívinfarktus, ami a szeretetlenség, a másik a prosztata, ami a férfiúi energia megtestesítője.

Mit tanított a lányának, és mit a fiának az életről?

Ugyanazt mind a kettőnek, hogy minden elindított energia valamilyen úton módon visszaér, így amit másnak okozol, az neked lesz okozat. Mert a lét alaptörvénye az adva kapsz. Az én gyönyörű, 197 centis fiam - megfojtana, ha tudná, hogy erről beszélek - sok lányt használt. Már imádkoztam, hogy jöjjön egy lány, aki végre rendesen gallyra vágja. Megtörtént, Lázárom szenvedett, mint a kutya. Mondtam neki: gondolkodjál, te hány lánynak törted össze a szívét, most az energiarendszer valamit egyensúlyba hozott. Azt tanítom nekik, hogy azt okozzák az embertársaiknak, amit saját maguknak is kívánnak. És teljesen mindegy, hogy fiúról vagy lányról van-e szó.

Mi volt a legfontosabb tanács, amit kapott?

Az anyám nagy lázadó volt, úgy is élt. Azt mondta: Ne törődj azzal, fiam, hogy mit gondolnak rólad, csak menj az utadon!

És milyen tanácsot adna másoknak életbölcsesség gyanánt?

Az adva kapsz törvényt mindenképpen, mert amíg nem érik meg erre a világ, addig lesznek feszültségek.



Soma női zenekarának, az Éva Komplexnek a koncertjeiről, a lelki wellnessről és a nyári táborokról, előadásokról a www.somamamagesa.hu oldalon lehet bővebben olvasni.

Szerző: Beke Csilla